2012. június 10., vasárnap

Befejeztem a tanfit :) és egy szösszenet dédiékről

Tegnap voltam Pesten, bepótolni a kimaradt 3. scrapbook kurzust, így teljesítettem a teljes tanfolyamot. Nagyon szuper érzés, hogy végigcsináltam, főleg hogy az utolsó oldalt gyakorlatilag majdnem készen hoztam haza. Egy kicsit ahhoz hasonlít az érzés, amikor ott álltam diplomával a kezemben: oké, befejeztem, de most mi lesz?! Ki segít? Ki szól ha inkább máshogy kellene valamit csinálnom? Bár szerencsére ott vannak a fórumos lányok - köztük Gigi is-, akiket lehet kérdezgetni, amikor valamit nagyon nem tudok :)

Dédiék szösszenetének nem sok köze van a scraphez, de mindenképpen megörökítésre méltó :)
Örömmel nyugtáztuk, hogy már egész jól beilleszkedtek a debreceni viszonyokhoz. Tegnap például az ablakon kihajolva veszett össze mama valakivel - részleteket, miérteket inkább nem írnám itt. Ma pedig elmentek a templomba, majd sétálgattak a pulykanapi vásárban. A színpadon a zenészek elkezdték játszani az "ellőtték a jobb karomat" nótát. Ekkor papa megkérte, hogy mama küldjön fel valamit a zenészeknek. Felküldetett fejenként egy korsó sört. Gondolom, írnom sem kell, hogy a zenekar ezután nekik  játszott :D

5 megjegyzés:

Bíró Ágnes írta...

Az elsőhöz gratulálok! Én is Pesten voltam hétvégén, de nem volt szusszanásom beugrani hozzátok, pedig mindkét nap a fejemben voltatok tanfisok. :)

A dédis szösszenet pedig nagyon helyes. :)

Budaházi Brigitta írta...

Ági, szeretettel gratulálok ezúton is. Illetve ÉN KÖSZÖNÖM, hogy megtiszteltél a jelenléteddel, és olyan messziről feljártál a tanfolyamomra. Igen, itt leszek a közelben, ha szükséged lesz rám. A negyedik oldalad irtó bájos lett! Várom már látni. Biztos vagyok benne, hogy menni fog ez szépen a továbbiakban is, hagyományos témában is, éppúgy, mint digiben!

Janka írta...

Gratula a tanfihoz! Most már alig várom, hogy ontsd magadból a rengeteg hagyományos oldalt is :D

A dédis sztori valóban édes! Megszkreppelném :)

ziti írta...

örülök, hogy együtt tudtuk végigvinni ezt a négy alkalmat. örülök, hogy végre személyesen is megismerhettük egymást. :)
a dédis sztorin nagyot mosolyogtam :)

Margó írta...

Köszönöm-köszönöm a bejegyzést!!! Téged visszafelé is jó olvasni:-)))))
Gratulálok a tanfihoz is!